A leg�jabb DNS-kutat�sok szerint a kuty�k h�zias�t�sa nem tizenvalah�ny ezer, hanem 130 ezer �ves: a modern Homo sapiens a kuty�val egy�tt jelent meg a porondon. Ez olyan hossz� id�, ami komoly genetikai v�ltoz�sokra is m�dot ad. Azok a tulajdons�gok, amelyek az embert emberr� tett�k, durv�n �tm�sol�dtak a kuty�ra is. Az ELTE Etol�giai Tansz�k�n Cs�nyi Vilmos vezet�s�vel pr�b�lj�k kider�teni, melyek azok a minim�lis saj�ts�gok, amelyek a kuty�ban az emberre hasonl�tanak. A kuty�k vizsg�lat�val az emberr�l k�v�nnak megtudni olyasmit, amir�l m�s m�don nem �rtes�lhet�nk. Mert csontmaradv�nyokb�l nagyon neh�z sz�zezer vagy milli� �vre visszamen�en rekonstru�lni a tulajdons�gokat. Szerencs�re van egy �l�l�ny, amelyik hasonl� p�ly�t futott be, alkalmas teh�t arra, hogy az emberre n�zve �vatos k�vetkeztet�seket vonjunk le a szok�saib�l. Ahhoz, hogy a kutya az ember k�rnyezet�ben �lhessen, meg kell �rtenie bizonyos em�ci�kat. Meg kell �rtenie az ember szavait - gyere ide, menj oda, hozd ide -, egy�tt kell m�k�dnie vele, k�l�nben agyoncsapj�k, nem szapor�tj�k. Vagyis a kuty�nak is szinkronban kell lennie azzal a kis csoporttal, ahov� tartozik, seg�tenie kell, egy�ttm�k�dnie. Ezek ugyanazok a probl�m�k, amelyekkel a kezdet kezdet�n az ember k�szk�d�tt, ez hozta l�tre a kommunik�ci�s k�nyszert, hogy figyelj�nk arra, mit akar a m�sik. A t�rs�ra az ember figyel legink�bb, ut�na a kutya, mert azonos kommunik�ci�s k�nyszer hat�sa alatt �ll: nyer abb�l, ha meg�rt valamit. Az �llatok k�z�l, a tekintetet csak a kutya tudja k�vetni.